klésa
[buddhizmusban] szenv, szennyeződés: mentális tényező, tudatállapot (aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió stb.), amely elhomályosítja a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményez. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nemtudás/tévelygés/elvakultság, vágy és gyűlölet/utálat klésáit tekintik az összes többi klésa forrásának. Patandzsali Jóga-szútrái alapján az öt klésa: tudatlanság (avidjá), egoizmus, az „én”-ség (aszmitá), vágyak, szenvedély (rága, káma), indulatok, gyűlölet (dvésa), halálfélelem, ragaszkodás az élethez (abhinivésa). szanszkrit क्लेश (IAST: kleśa) < क्लिश् (kliś) 'csüggeszt, gyötör, kínoz, bajt okoz' < proto-indoeurópai *k(ʷ)leyḱ- 'présel, összenyom, sajtolm szorít'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
